A betegoktatás szempontjai genitalis herpes
fertőzésben – a CDC ajánlása
Noha minden ötödik nő szeropozitív az elsősorban genitalis herpeszt okozó herpes simplex vírus 2-es szerotípusára (HSV-2), közülük a legtöbben nincsenek tisztában fertőzött voltukkal. Ezzel a szexuális úton terjedő betegséggel az esetek jelentős részében olyan személy fertőzi meg partnerét, aki vagy nem is tud betegségéről, vagy nincsenek kielégítő ismeretei róla.
A HSV-1 főleg oralis (herpes labialis), míg a HSV-2 nemi szervi (herpes genitalis) fertőzést okoz, de a genitalis régió megbetegedését okozhatja a HSV-1 is. A primer infekció a bőr és nyálkahártya apró fertőzésein keresztül jön létre. A lokális szaporodás alatt ekkor a fertőzés klinikailag eczema herpeticum, acut gingivostomatitis, primer vulvovaginitis, keratoconjunctivitis herpetica képében jelentkezik, ritkán és főleg immunsupprimált betegekben meningoencephalitist, sepsist okozhat. Ezután a fertőzés a lokális ganglionokba húzódik vissza, beépül a sejtgenomba és tünetmentesen fennmarad. Alkalmanként kiújul, ekkor az idegvégződésnél a másodlagos manifesztáció herpes labialis és genitalis, illetve keratitis dendritica lehet. A HSV infekció szülészeti jelentőségét az adja, hogy a szülés idején fennálló primer fertőzés esetén az újszülött fertőződésének esélye 30-60%, recurrens genitalis leasio esetén 3%, míg ha nincs prodroma vagy laesio a szüléskor, csupán 0,02%. Ha a beteg kórelőzményében nem genitalis herpes infekció szerepel, az anyáról gyermekre történő transzmisszió esélye gyakorlatilag elhanyagolható. Az újszülött fertőzése még napjainkban is magas halálozással járó hepatosplenomegalia, encephalitis, dermatitis, keratoconjunctivitis, gingivostomatitis formájában jelentkezik.
Mindezekre tekintettel az amerikai CDC (Centers for Disease Control and Prevention) ajánlásában a következők fontosságára hívja fel a figyelmet. A betegoktatás részeként a fertőzötteket fel kell világosítani a betegség általános jellemzőiről, különös tekintettel a fertőzés lehetséges módjára. Hangsúlyozandó, hogy a HSV szexuális úton történő terjedése tünetmentes időszakban is előfordulhat. Ez gyakoribb HSV-2 fertőzés esetén és annak is az első 12 hónapjában. Mindenképpen tájékoztatandó a szexuális partner, hiszen ő is fertőzött lehet, illetve a későbbi partnerek a szexuális kapcsolat kezdete előtt. HSV fertőzött személy partnerénél tünetmentes esetben is indokolt típusspecifikus szerológiai vizsgálatot végezni a HSV fertőzöttség meghatározására, pozitív esetben a fertőzöttekkel megegyező képzésben részesítendők ők is. Prodroma vagy aktív laesiók fennállása esetén – akár primer, akár secunder fertőzésről van szó – kerülendő a szexuális kapcsolat nem fertőzött személlyel. A gumi óvszer megfelelő használata csökkenti a HSV transzmisszióját.
A neonatalis HSV fertőzés kockázatáról tájékoztatandó a HSV fertőzött nő és férfi egyaránt. HSV fertőzött nőknek a fertőzés tényéről tájékoztatni kell mind a szülészt, mind a gyermekorvost. HSV-2-vel nem fertőzött nőnek tanácsos a harmadik trimeszterben kerülni a közösülést genitalis herpeses férfival. HSV-1-gyel nem fertőzött nőknek a harmadik trimeszterben javasolt kerülni a HSV-1 genitalis expozícióját, vagyis az oralis szexuális kapcsolatot herpes labialisos, vagy a hüvelyi közösülést HSV-1 okozta herpes genitalisos partnerrel.
Mindezek figyelembe vételével az ACOG (Amerikai Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium) a recurrens herpes genitalisos terhes nők vírusszuppresszív kezelését javasolja a 36. gestatiós héttől (2x400 mg/nap aciclovir). Aktív genitalis herpeses laesiók vagy prodromális tünetek (a szeméremtest fájdalma vagy égése) fennállásakor császármetszést javasolnak, egyéb esetben a HSV miatt a sectio caesarea nem indokolt. Nem ajánlják a terhesek rutin HSV szerológiai szűrését.
Dr. Deli Tamás
Forrás:
Centers for Disease Control and Prevention: Sexually Transmitted Diseases Guidelines. 2006. MMWR. 2006; 55(RR-11)1-100.
ACOG Practice Bulletin: Management of Herpes in Pregnancy. Number 82. June 2007.
Noha minden ötödik nő szeropozitív az elsősorban genitalis herpeszt okozó herpes simplex vírus 2-es szerotípusára (HSV-2), közülük a legtöbben nincsenek tisztában fertőzött voltukkal. Ezzel a szexuális úton terjedő betegséggel az esetek jelentős részében olyan személy fertőzi meg partnerét, aki vagy nem is tud betegségéről, vagy nincsenek kielégítő ismeretei róla.
A HSV-1 főleg oralis (herpes labialis), míg a HSV-2 nemi szervi (herpes genitalis) fertőzést okoz, de a genitalis régió megbetegedését okozhatja a HSV-1 is. A primer infekció a bőr és nyálkahártya apró fertőzésein keresztül jön létre. A lokális szaporodás alatt ekkor a fertőzés klinikailag eczema herpeticum, acut gingivostomatitis, primer vulvovaginitis, keratoconjunctivitis herpetica képében jelentkezik, ritkán és főleg immunsupprimált betegekben meningoencephalitist, sepsist okozhat. Ezután a fertőzés a lokális ganglionokba húzódik vissza, beépül a sejtgenomba és tünetmentesen fennmarad. Alkalmanként kiújul, ekkor az idegvégződésnél a másodlagos manifesztáció herpes labialis és genitalis, illetve keratitis dendritica lehet. A HSV infekció szülészeti jelentőségét az adja, hogy a szülés idején fennálló primer fertőzés esetén az újszülött fertőződésének esélye 30-60%, recurrens genitalis leasio esetén 3%, míg ha nincs prodroma vagy laesio a szüléskor, csupán 0,02%. Ha a beteg kórelőzményében nem genitalis herpes infekció szerepel, az anyáról gyermekre történő transzmisszió esélye gyakorlatilag elhanyagolható. Az újszülött fertőzése még napjainkban is magas halálozással járó hepatosplenomegalia, encephalitis, dermatitis, keratoconjunctivitis, gingivostomatitis formájában jelentkezik.
Mindezekre tekintettel az amerikai CDC (Centers for Disease Control and Prevention) ajánlásában a következők fontosságára hívja fel a figyelmet. A betegoktatás részeként a fertőzötteket fel kell világosítani a betegség általános jellemzőiről, különös tekintettel a fertőzés lehetséges módjára. Hangsúlyozandó, hogy a HSV szexuális úton történő terjedése tünetmentes időszakban is előfordulhat. Ez gyakoribb HSV-2 fertőzés esetén és annak is az első 12 hónapjában. Mindenképpen tájékoztatandó a szexuális partner, hiszen ő is fertőzött lehet, illetve a későbbi partnerek a szexuális kapcsolat kezdete előtt. HSV fertőzött személy partnerénél tünetmentes esetben is indokolt típusspecifikus szerológiai vizsgálatot végezni a HSV fertőzöttség meghatározására, pozitív esetben a fertőzöttekkel megegyező képzésben részesítendők ők is. Prodroma vagy aktív laesiók fennállása esetén – akár primer, akár secunder fertőzésről van szó – kerülendő a szexuális kapcsolat nem fertőzött személlyel. A gumi óvszer megfelelő használata csökkenti a HSV transzmisszióját.
A neonatalis HSV fertőzés kockázatáról tájékoztatandó a HSV fertőzött nő és férfi egyaránt. HSV fertőzött nőknek a fertőzés tényéről tájékoztatni kell mind a szülészt, mind a gyermekorvost. HSV-2-vel nem fertőzött nőnek tanácsos a harmadik trimeszterben kerülni a közösülést genitalis herpeses férfival. HSV-1-gyel nem fertőzött nőknek a harmadik trimeszterben javasolt kerülni a HSV-1 genitalis expozícióját, vagyis az oralis szexuális kapcsolatot herpes labialisos, vagy a hüvelyi közösülést HSV-1 okozta herpes genitalisos partnerrel.
Mindezek figyelembe vételével az ACOG (Amerikai Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium) a recurrens herpes genitalisos terhes nők vírusszuppresszív kezelését javasolja a 36. gestatiós héttől (2x400 mg/nap aciclovir). Aktív genitalis herpeses laesiók vagy prodromális tünetek (a szeméremtest fájdalma vagy égése) fennállásakor császármetszést javasolnak, egyéb esetben a HSV miatt a sectio caesarea nem indokolt. Nem ajánlják a terhesek rutin HSV szerológiai szűrését.
Dr. Deli Tamás
Forrás:
Centers for Disease Control and Prevention: Sexually Transmitted Diseases Guidelines. 2006. MMWR. 2006; 55(RR-11)1-100.
ACOG Practice Bulletin: Management of Herpes in Pregnancy. Number 82. June 2007.