A magzati (foetalis) fibronectin szerepe a koraszülés
előrejelzésében
A méhlepény és a terhes méh fala közötti „ragasztóanyag” a magzati (foetalis) fibronectin, gyakran használt rövidítéssel fFN. Fenyegető koraszülés esetén megjelenik a hüvelyváladékban, ezért kimutatása felhesználható a szülés vagy koraszülés előrejelzésére.
Az fFN a méhlepény és a magzatburok külső rétegét képező trophoblastsejtek és a terhes méh falát belülről bélelő decidualis sejtek között az extracellularis térben elhelyezkedő mintegy 450 kDa molekulasúlyú glikoprotein. Fő funkciója a sejt-sejt kapcsolat fenntartása, ezáltal mintegy megakadályozza az említett magzatfüggelékek méhfaltól történő elválását, ami a terhesség 24. hete előtt vetélést, a 36. hete előtt koraszülést, a 37. hete után pedig érett, terminusban történő szülést eredményezne. Emellett szerepet tulajdonítanak neki abban is, hogy a trophoblastsejtek sejtfelszíni antigénjeinek lefedésével gátolja az anyai immunválaszt a számára 50%-ban idegen magzattal szemben.
Az fFN azért használható a diagnosztikában, mert fenyegető koraszülés esetén – vagyis amikor a magzatburok és a méhlepény „elválni készül” a méhfaltól - az fFN megjelenik a méhnyak, illetve a hüvely váladékában. Kimutatása könnyen és gyorsan, akár egy órán belül lehetséges, bár a magyarországi gyakorlatban rutinszerűen nem alkalmazott eljárás. A méhnyakból, illetve hüvelyváladékból levett minta álpozitív fFN eredményt adhat mechanikai behatást követő fFN felszabadulás után, például ha a mintavétel hüvelyi bimanuális vizsgálatot vagy szexuális együttlétet követően történik, így a hüvelyi feltárás és mintavétel mindig meg kell, hogy előzze a méhszáj tapintásos vizsgálatát.
Mit jelent a pozitív vagy negatív fFN teszt? A vizsgálat negatív prediktív értéke kiváló, míg pozitív prediktív értéke nem kielégítő, vagyis a pozitív eredmény nem tekinthető konkluzívnak. Konkrétan ez a következőt jelenti: a koraszülés jeleit és tüneteit mutató terhesek esetében a negatív prediktív érték a 14 napon belül bekövetkező koraszülést illetően 99,2%, ugyanerre vonatkozóan a pozitív prediktív érték 16,7%. Vagyis 125 fFN negatív terhes küzül 124 valóban nem fog a következő 2 hétben szülni, míg az fFN pozitív esetekben 6 terhesből csak 1-nél következik be az fFN által előrejelzett koraszülés 2 héten belül. Ugyanezek az adatok tünetmentes, de koraszülésre magas kockázatú (pl. koraszülés a kórelőzményben, többes terhesség, cerclage, jelen terhességben korábban méhkontrakciók vagy vérzés stb.) terhesek 37. hét előtt bekövetkező koraszülésére nézve 93,9% (negatív prediktív érték) és 46,3% (pozitív prediktív érték).
A koraszülési kockázat megbecslésében különösen hasznos lehet az fFN vizsgálata, ha transvaginalis ultrahangos cervixhosszméréssel kombináljuk. A 22. és 35. gestatiós hetek között akár 3 hetente megismételhető kombinált vizsgálattal megbecsülhetjük az ismételt koraszülés aktuális kockázatát azon terheseknél, akiknek az előzményében 35. hét előtti koraszülés szerepel. Ha mindkét vizsgálat negatív (fFN negatív, a cervixhossz >35 mm), az ismétlődés kockázata 7%, ha csak az egyik vizsgálat pozitív (fFN pozitív vagy cervixhossz ≤25 mm), akkor 25%-ban, míg mindkét teszt pozitivitása esetén 64%-ban számíthatunk koraszülésre a jelen terhességben is. Az emelkedett koraszülési kockázat előrejelzésének jelentőségét az adja, hogy az ilyenkor szükséges szülészeti óvintézkedések (IRDS profilaxis, szükség esetén tocolyticumok elindítása, bacterialis vaginosis, B csoportú Streptococcus és aszimptomás bacteriuria szűrése és kezelése, a fizikális terhelés és esetleg a szexuális aktivitás csökkentése, bizonyos esetekben cerclage mérlegelése stb.) megtételére időben sor kerülhet.
Dr. Deli Tamás
Forrás:
J.D. Gordon et al.: Szülészet, nőgyógyászat, infertilitás. Zafir Press, Budapest, 2009. pp. 142-146.
A méhlepény és a terhes méh fala közötti „ragasztóanyag” a magzati (foetalis) fibronectin, gyakran használt rövidítéssel fFN. Fenyegető koraszülés esetén megjelenik a hüvelyváladékban, ezért kimutatása felhesználható a szülés vagy koraszülés előrejelzésére.
Az fFN a méhlepény és a magzatburok külső rétegét képező trophoblastsejtek és a terhes méh falát belülről bélelő decidualis sejtek között az extracellularis térben elhelyezkedő mintegy 450 kDa molekulasúlyú glikoprotein. Fő funkciója a sejt-sejt kapcsolat fenntartása, ezáltal mintegy megakadályozza az említett magzatfüggelékek méhfaltól történő elválását, ami a terhesség 24. hete előtt vetélést, a 36. hete előtt koraszülést, a 37. hete után pedig érett, terminusban történő szülést eredményezne. Emellett szerepet tulajdonítanak neki abban is, hogy a trophoblastsejtek sejtfelszíni antigénjeinek lefedésével gátolja az anyai immunválaszt a számára 50%-ban idegen magzattal szemben.
Az fFN azért használható a diagnosztikában, mert fenyegető koraszülés esetén – vagyis amikor a magzatburok és a méhlepény „elválni készül” a méhfaltól - az fFN megjelenik a méhnyak, illetve a hüvely váladékában. Kimutatása könnyen és gyorsan, akár egy órán belül lehetséges, bár a magyarországi gyakorlatban rutinszerűen nem alkalmazott eljárás. A méhnyakból, illetve hüvelyváladékból levett minta álpozitív fFN eredményt adhat mechanikai behatást követő fFN felszabadulás után, például ha a mintavétel hüvelyi bimanuális vizsgálatot vagy szexuális együttlétet követően történik, így a hüvelyi feltárás és mintavétel mindig meg kell, hogy előzze a méhszáj tapintásos vizsgálatát.
Mit jelent a pozitív vagy negatív fFN teszt? A vizsgálat negatív prediktív értéke kiváló, míg pozitív prediktív értéke nem kielégítő, vagyis a pozitív eredmény nem tekinthető konkluzívnak. Konkrétan ez a következőt jelenti: a koraszülés jeleit és tüneteit mutató terhesek esetében a negatív prediktív érték a 14 napon belül bekövetkező koraszülést illetően 99,2%, ugyanerre vonatkozóan a pozitív prediktív érték 16,7%. Vagyis 125 fFN negatív terhes küzül 124 valóban nem fog a következő 2 hétben szülni, míg az fFN pozitív esetekben 6 terhesből csak 1-nél következik be az fFN által előrejelzett koraszülés 2 héten belül. Ugyanezek az adatok tünetmentes, de koraszülésre magas kockázatú (pl. koraszülés a kórelőzményben, többes terhesség, cerclage, jelen terhességben korábban méhkontrakciók vagy vérzés stb.) terhesek 37. hét előtt bekövetkező koraszülésére nézve 93,9% (negatív prediktív érték) és 46,3% (pozitív prediktív érték).
A koraszülési kockázat megbecslésében különösen hasznos lehet az fFN vizsgálata, ha transvaginalis ultrahangos cervixhosszméréssel kombináljuk. A 22. és 35. gestatiós hetek között akár 3 hetente megismételhető kombinált vizsgálattal megbecsülhetjük az ismételt koraszülés aktuális kockázatát azon terheseknél, akiknek az előzményében 35. hét előtti koraszülés szerepel. Ha mindkét vizsgálat negatív (fFN negatív, a cervixhossz >35 mm), az ismétlődés kockázata 7%, ha csak az egyik vizsgálat pozitív (fFN pozitív vagy cervixhossz ≤25 mm), akkor 25%-ban, míg mindkét teszt pozitivitása esetén 64%-ban számíthatunk koraszülésre a jelen terhességben is. Az emelkedett koraszülési kockázat előrejelzésének jelentőségét az adja, hogy az ilyenkor szükséges szülészeti óvintézkedések (IRDS profilaxis, szükség esetén tocolyticumok elindítása, bacterialis vaginosis, B csoportú Streptococcus és aszimptomás bacteriuria szűrése és kezelése, a fizikális terhelés és esetleg a szexuális aktivitás csökkentése, bizonyos esetekben cerclage mérlegelése stb.) megtételére időben sor kerülhet.
Dr. Deli Tamás
Forrás:
J.D. Gordon et al.: Szülészet, nőgyógyászat, infertilitás. Zafir Press, Budapest, 2009. pp. 142-146.