A hyperandrogenismus, rendszertelen menstruatio és
infertilitás onkológiai kockázatnövelő hatása
Az egyik leggyakoribb androgéntúlsúllyal járó betegség, a polycystás ovarium syndroma az emelkedett szabadösztrogén-szint miatt az endometrium carcinoma fokozott kockázatával jár. Arra vonatkozóan azonban kevés adattal rendelkezünk, hogy az egyidejűleg fennálló androgéntúlsúly fokozza-e valamilyen daganat kialakulásának kockázatát. Egy közelmúltban publikált kutatás erre kereste a választ.
Egy nőben számos kórkép okozhat férfihormon-túltermelődést. Mindig gondolni kell ugyan a petefészek és a mellékvesekéreg malignus és nem malignus hormontermelő daganataira, illetve a congenitalis adrenalis hyperplasia késői megjelenésű formájára, azonban a rutin nőgyógyászati rendeléseken a polycystás ovarium syndroma (PCOS) a hyperandrogenismus leggyakoribb oka. A reproduktív korú nők közül minden 12-13.-at érintő betegségre a hyperinsulinaemia, hyperandrogenaemia, ezekből következően csökkent SHBG (szexuálsteroid-kötő globulin) és emelkedett szabad ösztrogénszint, valamint LH (luteinizáló hormon) hypersecretio jellemző. Ezek kombinációja oligo-/anovulációt, oligo-/amenorrhoeát, irreguláris menseseket, meddőséget, androgéntúlsúlyos tüneteket (pl. hursutismus, obesitás, acne) és a petefészkek polycystás megjelenését okozza, hosszú távon pedig inzulinrezisztenciához, II-es típusú diabetes mellitushoz, hypertoniához, dyslipidaemiához és ezek ismert következményeihez vezet. A betegség onkológiai vonatkozásai közül jól ismert a PCOS-es betegek fokozott endometriumhyperplasia- és endometriumcarcinoma-kockázata. Ennek hátterében az emelkedett szabadösztrogén-szint áll. Arra vonatkozóan azonban, hogy az emelkedett androgénszint emeli-e valamilyen daganat kialakulásának kockázatát, egyelőre kevés adat áll rendelkezésre. Az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet (National Cancer Institute) munkacsoportja erre is kereste a választ a ’Fertility and Sterility’-ben publikált munkájában.
Retrospektív kohorsz vizsgálatukban öt nagy meddőségi szakrendelés 1965 és 1988 közötti beteganyagát áttekintve határozták meg bizonyos daganattípusok standardizált incidenciahányadosait (SIR), 95%-os konfidenciaintervallumait (95% CI) és relatív kockázatait (RR) az átlagpopulációhoz és bizonyos egyéb infertilis populációhoz képest. Az androgéntúlsúlyos vagy irreguláris mensesű infertilis betegek körében szignifikánsan magasabb SIR volt kimutatható emlő- (1,31; 95% CI: 1,05-1,62) és méhtestrák (2,02; 95% CI: 1,13-3,34), valamint malignus melanoma (1,96; 95% CI: 1,12-3,18) esetében, összehasonlítva az átlagpopulációval. Az emlő- és méhtestrák esetében a kockázatnövekedés csak primer infertilitás esetében volt szignifikáns (1,53 és 3,48 SIR). Az androgéntúlsúllyal vagy rendszertelen menstruatióval nem rendelkező, secunder steril betegekhez képest a primer steril, androgéntúlsúlyos és/vagy irregularis mensesű nők relatív daganatkockázata (RR) 1,88-nek adódott (95% CI: 0,82-4,32). Androgéntúlsúlyos és/vagy rendszertelen mensesű betegek daganatkockázatát összehasonlítva infertilis, de ezen két rendellenesség egyikével sem rendelkező betegekkel sem az általános, sem az egyes daganattípusokra lebontott rákkockázat nem bizonyult szignifikánsan magasabbnak.
A vizsgálat eredményeit értékelve az a következtetés vonható le, hogy a bizonyos tumorok vonatkozásában tapasztalt relatív kockázat emelkedését elsősorban az infertilitás okozza, az androgéntúlsúly és a rendszertelen menstruatio ezen felül további kockázatnövekedést már nem eredményez. Az eredmények korlátozott értékelhetőségét teszi azonban lehetővé, hogy a statissztikailag értékelhető méretű populáció érdekében a tanulmányba bevont betegek meglehetősen heterogének voltak, illetve a vizsgált paraméterek kölcsönösen befolyásolják egymást (pl. az androgéntúlsúly okozhatja az irreguláris mensruációt és mindkettő hozzájárulhat az infertilitáshoz stb.). További kutatások ezért mindenképpen szükségesek lesznek a kérdés egyértelmű tisztázásához.
Dr. Deli Tamás
Forrás:
Brinton LA, Moghissi KS, Westhoff C, Lamb EJ, Scoccia B.: Cancer risk among infertile women with androgen excess or menstrual disorders (including polycystic ovary syndrome) Fertil Steril. 2010;94:1787-1792.
Az egyik leggyakoribb androgéntúlsúllyal járó betegség, a polycystás ovarium syndroma az emelkedett szabadösztrogén-szint miatt az endometrium carcinoma fokozott kockázatával jár. Arra vonatkozóan azonban kevés adattal rendelkezünk, hogy az egyidejűleg fennálló androgéntúlsúly fokozza-e valamilyen daganat kialakulásának kockázatát. Egy közelmúltban publikált kutatás erre kereste a választ.
Egy nőben számos kórkép okozhat férfihormon-túltermelődést. Mindig gondolni kell ugyan a petefészek és a mellékvesekéreg malignus és nem malignus hormontermelő daganataira, illetve a congenitalis adrenalis hyperplasia késői megjelenésű formájára, azonban a rutin nőgyógyászati rendeléseken a polycystás ovarium syndroma (PCOS) a hyperandrogenismus leggyakoribb oka. A reproduktív korú nők közül minden 12-13.-at érintő betegségre a hyperinsulinaemia, hyperandrogenaemia, ezekből következően csökkent SHBG (szexuálsteroid-kötő globulin) és emelkedett szabad ösztrogénszint, valamint LH (luteinizáló hormon) hypersecretio jellemző. Ezek kombinációja oligo-/anovulációt, oligo-/amenorrhoeát, irreguláris menseseket, meddőséget, androgéntúlsúlyos tüneteket (pl. hursutismus, obesitás, acne) és a petefészkek polycystás megjelenését okozza, hosszú távon pedig inzulinrezisztenciához, II-es típusú diabetes mellitushoz, hypertoniához, dyslipidaemiához és ezek ismert következményeihez vezet. A betegség onkológiai vonatkozásai közül jól ismert a PCOS-es betegek fokozott endometriumhyperplasia- és endometriumcarcinoma-kockázata. Ennek hátterében az emelkedett szabadösztrogén-szint áll. Arra vonatkozóan azonban, hogy az emelkedett androgénszint emeli-e valamilyen daganat kialakulásának kockázatát, egyelőre kevés adat áll rendelkezésre. Az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet (National Cancer Institute) munkacsoportja erre is kereste a választ a ’Fertility and Sterility’-ben publikált munkájában.
Retrospektív kohorsz vizsgálatukban öt nagy meddőségi szakrendelés 1965 és 1988 közötti beteganyagát áttekintve határozták meg bizonyos daganattípusok standardizált incidenciahányadosait (SIR), 95%-os konfidenciaintervallumait (95% CI) és relatív kockázatait (RR) az átlagpopulációhoz és bizonyos egyéb infertilis populációhoz képest. Az androgéntúlsúlyos vagy irreguláris mensesű infertilis betegek körében szignifikánsan magasabb SIR volt kimutatható emlő- (1,31; 95% CI: 1,05-1,62) és méhtestrák (2,02; 95% CI: 1,13-3,34), valamint malignus melanoma (1,96; 95% CI: 1,12-3,18) esetében, összehasonlítva az átlagpopulációval. Az emlő- és méhtestrák esetében a kockázatnövekedés csak primer infertilitás esetében volt szignifikáns (1,53 és 3,48 SIR). Az androgéntúlsúllyal vagy rendszertelen menstruatióval nem rendelkező, secunder steril betegekhez képest a primer steril, androgéntúlsúlyos és/vagy irregularis mensesű nők relatív daganatkockázata (RR) 1,88-nek adódott (95% CI: 0,82-4,32). Androgéntúlsúlyos és/vagy rendszertelen mensesű betegek daganatkockázatát összehasonlítva infertilis, de ezen két rendellenesség egyikével sem rendelkező betegekkel sem az általános, sem az egyes daganattípusokra lebontott rákkockázat nem bizonyult szignifikánsan magasabbnak.
A vizsgálat eredményeit értékelve az a következtetés vonható le, hogy a bizonyos tumorok vonatkozásában tapasztalt relatív kockázat emelkedését elsősorban az infertilitás okozza, az androgéntúlsúly és a rendszertelen menstruatio ezen felül további kockázatnövekedést már nem eredményez. Az eredmények korlátozott értékelhetőségét teszi azonban lehetővé, hogy a statissztikailag értékelhető méretű populáció érdekében a tanulmányba bevont betegek meglehetősen heterogének voltak, illetve a vizsgált paraméterek kölcsönösen befolyásolják egymást (pl. az androgéntúlsúly okozhatja az irreguláris mensruációt és mindkettő hozzájárulhat az infertilitáshoz stb.). További kutatások ezért mindenképpen szükségesek lesznek a kérdés egyértelmű tisztázásához.
Dr. Deli Tamás
Forrás:
Brinton LA, Moghissi KS, Westhoff C, Lamb EJ, Scoccia B.: Cancer risk among infertile women with androgen excess or menstrual disorders (including polycystic ovary syndrome) Fertil Steril. 2010;94:1787-1792.