Magzati EKG és ST szakasz analízis
A mindennapi szülészeti tevékenység központi kérdése a magzat intrauterin (ante- és intrapartum) állapotának követése. A széles körben elterjedt vizsgálati módszerek mellett egyre ismertebb és elfogadottabb a magzati EKG változásainak szülés alatti monitorizálása.
A modern szülészet klasszikus problémája, hogy olyan vizsgálómódszerrel, mely a méhen belüli magzat metabolikus állapotáról egyértelmű információt ad, nemigen rendelkezünk. A legpontosabb közelítést és legközvetlenebb információt a magzati fejbőrből vett vérminta Astrup vizsgálata, a “fejbőr pH” meghatározása jelenti, azonban ismertek ennek a technikának is a nehézségei, buktatói (csak nem álló buroknál, adott feltételek mellett kivitelezhető vizsgálat; pangó keringésű területről, így a magzati fejdaganatból vett minta megtévesztő eredményt adhat; az anyai vér hozzákeveredése álnegatív eredményt mutathat stb.). Az egyéb vizsgálóeljárások, mint a magzatmozgások számolása, a cardiotocographia (CTG), magzati Doppler ultrahangvizsgálat, magzati pulzoximetria, a magzatvíz meconiumtartalmának megítélése (amnioscopiás vagy direkt úton) sokszor csak igen kis mértékben korrelálnak a magzat valós hypoxiás veszélyeztetettségével. Ez azt eredményezi, hogy a szülészorvosok az említett vizsgálómódszerek kombinálásával, illetve további eljárások bevezetésével igyekeznek megtalálni minden terhességben a magzatot még nem veszélyeztető optimális szülési időpontot és módot.
Évtizedek óta foglalkoztatja a magzati állapotdiagnosztikával foglalkozó orvosokat a magzati EKG hypoxia alatt látható elváltozásainak leírása és a klinikumban történő alkalmazás lehetősége. A magzati fejbőrre helyezett elektróda segítségével az EKG elvezetés technikailag könnyen megoldható, a 21. század szoftveres lehetőségeivel pedig az EKG adott paramétereinek analizálása nem jelent különösebb informatikai kihívást. A módszer elméleti hátterét az adja, hogy bebizonyosodott: egy érett magzat EKG görbéjén hypoxiás körülmények között ST szakasz eleváció és progresszív T-hullám emelkedés figyelhető meg, mely legpontosabban a T:QRS arány növekedésével írható le. Ezen elváltozások a magzat adaptációját tükrözik a metabolikus kihíváshoz és megelőzik az idegrendszeri károsodást. Az asphyxia fokozódásakor bifázisos ST depresszió jelentkezik, mely az irreverzíbilis magzati károsodás akut veszélyére, illetve kialakulására utal.
Az ST analízis alapján STAN-nak nevezett, a Neoventa svéd cég által kifejlesztett készülék klinikai alkalmazása jelentős szakmai vihart kavart. Kezdetben az FDA (Food and Drug Adminisztration, az USA gyógyszerügyi hatósága) elutasította, majd néhány éve jóváhagyta az amerikai alkalmazást, és mára több, mint kéttucat, a világ legfejlettebb egészségügyi rendszerével rendelkező országban engedélyezték szülőszobai használatát. A legfőbb kérdések a bevezetéssel kapcsolatban a magzati állapotdiagnosztikai módszerekkel kapcsolatos klasszikus dilemmák: milyen a hypoxia előrejelzésében mutatott szenzitivitása és specificitása, tudja-e szignifikánsan csökkenteni a szülésbefejező műtétek arányát, kevesebb-e használata mellett a metabolikus acidosissal születő, encephalopathiás újszülött vagy a legrosszabb kimenetelként a subpartu elhalás. A CTG készüléknél valamivel drágább STAN alkalmazásának költséghatékonysága szintén fontos tényező és egyre több vizsgálat foglalkozik ezzel is. A legújabb eredmények alapján a STAN – legtöbbször a CTG-vel kombináltan történő – szülés alatti alkalmazása javítja a szülészeti kimenetelt és a perinatális statisztikai mutatókat, költsége pedig egy szülés (nyugat-európai) költségeihez képest nem jelentősek. Mindezek alapján az alkalmazás körüli viharok csitulni, a vonatkozó szakmai protokollok kikristályosodni látszanak. Ez alapján pedig reménykedhetünk, hogy a STAN akár hazánkban is elterjed a nem is olyan távoli jövőben.
Dr. Deli Tamás
(2011. november)
Forrás:
Cunningham F.G. et al.: Williams Obstetrics. 23rd Ed. McGraw-Hill Medical, New York. 2010.
A mindennapi szülészeti tevékenység központi kérdése a magzat intrauterin (ante- és intrapartum) állapotának követése. A széles körben elterjedt vizsgálati módszerek mellett egyre ismertebb és elfogadottabb a magzati EKG változásainak szülés alatti monitorizálása.
A modern szülészet klasszikus problémája, hogy olyan vizsgálómódszerrel, mely a méhen belüli magzat metabolikus állapotáról egyértelmű információt ad, nemigen rendelkezünk. A legpontosabb közelítést és legközvetlenebb információt a magzati fejbőrből vett vérminta Astrup vizsgálata, a “fejbőr pH” meghatározása jelenti, azonban ismertek ennek a technikának is a nehézségei, buktatói (csak nem álló buroknál, adott feltételek mellett kivitelezhető vizsgálat; pangó keringésű területről, így a magzati fejdaganatból vett minta megtévesztő eredményt adhat; az anyai vér hozzákeveredése álnegatív eredményt mutathat stb.). Az egyéb vizsgálóeljárások, mint a magzatmozgások számolása, a cardiotocographia (CTG), magzati Doppler ultrahangvizsgálat, magzati pulzoximetria, a magzatvíz meconiumtartalmának megítélése (amnioscopiás vagy direkt úton) sokszor csak igen kis mértékben korrelálnak a magzat valós hypoxiás veszélyeztetettségével. Ez azt eredményezi, hogy a szülészorvosok az említett vizsgálómódszerek kombinálásával, illetve további eljárások bevezetésével igyekeznek megtalálni minden terhességben a magzatot még nem veszélyeztető optimális szülési időpontot és módot.
Évtizedek óta foglalkoztatja a magzati állapotdiagnosztikával foglalkozó orvosokat a magzati EKG hypoxia alatt látható elváltozásainak leírása és a klinikumban történő alkalmazás lehetősége. A magzati fejbőrre helyezett elektróda segítségével az EKG elvezetés technikailag könnyen megoldható, a 21. század szoftveres lehetőségeivel pedig az EKG adott paramétereinek analizálása nem jelent különösebb informatikai kihívást. A módszer elméleti hátterét az adja, hogy bebizonyosodott: egy érett magzat EKG görbéjén hypoxiás körülmények között ST szakasz eleváció és progresszív T-hullám emelkedés figyelhető meg, mely legpontosabban a T:QRS arány növekedésével írható le. Ezen elváltozások a magzat adaptációját tükrözik a metabolikus kihíváshoz és megelőzik az idegrendszeri károsodást. Az asphyxia fokozódásakor bifázisos ST depresszió jelentkezik, mely az irreverzíbilis magzati károsodás akut veszélyére, illetve kialakulására utal.
Az ST analízis alapján STAN-nak nevezett, a Neoventa svéd cég által kifejlesztett készülék klinikai alkalmazása jelentős szakmai vihart kavart. Kezdetben az FDA (Food and Drug Adminisztration, az USA gyógyszerügyi hatósága) elutasította, majd néhány éve jóváhagyta az amerikai alkalmazást, és mára több, mint kéttucat, a világ legfejlettebb egészségügyi rendszerével rendelkező országban engedélyezték szülőszobai használatát. A legfőbb kérdések a bevezetéssel kapcsolatban a magzati állapotdiagnosztikai módszerekkel kapcsolatos klasszikus dilemmák: milyen a hypoxia előrejelzésében mutatott szenzitivitása és specificitása, tudja-e szignifikánsan csökkenteni a szülésbefejező műtétek arányát, kevesebb-e használata mellett a metabolikus acidosissal születő, encephalopathiás újszülött vagy a legrosszabb kimenetelként a subpartu elhalás. A CTG készüléknél valamivel drágább STAN alkalmazásának költséghatékonysága szintén fontos tényező és egyre több vizsgálat foglalkozik ezzel is. A legújabb eredmények alapján a STAN – legtöbbször a CTG-vel kombináltan történő – szülés alatti alkalmazása javítja a szülészeti kimenetelt és a perinatális statisztikai mutatókat, költsége pedig egy szülés (nyugat-európai) költségeihez képest nem jelentősek. Mindezek alapján az alkalmazás körüli viharok csitulni, a vonatkozó szakmai protokollok kikristályosodni látszanak. Ez alapján pedig reménykedhetünk, hogy a STAN akár hazánkban is elterjed a nem is olyan távoli jövőben.
Dr. Deli Tamás
(2011. november)
Forrás:
Cunningham F.G. et al.: Williams Obstetrics. 23rd Ed. McGraw-Hill Medical, New York. 2010.