Robotsebészet a nőgyógyászatban
A 21. század legfejlettebb sebészeti technikájának tartott robotsebészeti eljárások folyamatosan terjednek a világban. Az egyik legsokoldalúbb felhasználási lehetőség a nőgyógyászati műtétek terén kínálkozik.
Da Vinci robotként már nemcsak a szakemberek, de a technológiai újdonságok iránt fogékony laikusok körében is jól ismert a világ jelenlegi legfejlettebb sebészeti berendezése. Valószínűleg kevesebben tudják, hogy a robotsebészeti fejlesztések története immár több, mint negyedszázadra tekint vissza. A legelső, robotot felhasználó invazív orvosi beavatkozásként egy CT vezérelt agyi tűbiopsziát tartanak számon, melyet 1985-ben a PUMA 560 nevű robottal hajtottak végre. Az ezt követő 10-15 év során a PROBOT, ROBODOC és ZEUS sebészeti rendszereken keresztül vezetett az út a jelenleg legszélesebb körben alkalmazott és most már nyugodtan kijelenthető, hogy világkarriert befutott Da Vinci Surgical System-hez.
A robotsebészeti eljárások során speciális szoftverek optimalizálják a műtéti technika majd’ minden lépését. A klasszikus laparoszkópos eljárásokhoz képest a robottechnika több ponton is előrelépést jelent. Az operatőr a műtétet direkt módon végző robottól elkülönülő egységnél foglal helyet. Ez nemcsak jóval kényelmesebb testhelyzetet, akár ülő pozíciót is megenged, de nem is feltétlen kell az orvosnak és a betegnek azonos helyiségben lenni. Emiatt is nevezik az eljárást “remote”, azaz távolsági technikának – ilymódon akár egy másik kontinensen levő beteget is megoperálhat a robot segítségével a sebész. A laparoszkópos behatolásokhoz hasonlóan 1-2 cm-es nyíílásokon keresztül jutnak az optikai és munkaeszközük a testbe. A hagyományos endoscopos eljárásokhoz képest szintén jelentős előrelépés, hogy az orvos háromdimenziós és jelentősen felnagyított képet lát, ami nagyban segíti a műtét megfelelő kivitelezését. Az operáló orvos kéz- és lábmozdulatainak a robot villámgyors szoftveres analízis után engedelmeskedik, azonban a mozdulatokat gyakorlatilag “kisimítja”, az esetleges bizonytalanságokat, akaratlan mozdulatokat, kézremegést eltünteti, ezáltal jóval biztonságosabb műtéti technikát és precízebb kivitelezést tesz lehetővé.
A robotsebészeti berendezéseket mind szélesebb körben használják az általános, szív-, ideg-, ortopédiai, urológiai és gyermeksebészetben. Mégis úgy tartják, az egyik leggyorsabban fejlődő terület a nőgyógyászat. Alig találni olyan benignus vagy malignus nőgyógyászati kórképet, melynek operatív megoldását ne kísérelték volna még meg a Da Vinci robot segítségével. Myomákat, endometriosist, hüvelycsonk prolapsust, petefészek és méhtest daganatokat operálnak robot segítségével. Tekintve, hogy hysterectomiák és nyirokcsomó biopsiák is minden további nélkül elvégezhetők ilyen módon, alig marad olyan nőgyógyászati műtét, melyhez a klasszikus, nyitott hasi megközelítés feltétlenül szükséges volna.
A robottal végzett műtétek eredményeit feldolgozó közlemények kevesebb vérvesztésről és szövődményről, nagyobb precizitásról, jobb postoperatív morbiditásról és mortalitásról és a betegek gyorsabb felépüléséről számolnak be. S hogy miért nem ezzel operálnak mégis minden hazai városi kórházban, azt nyilván mindenki könnyen kitalálja: egy Da Vinci robot ára 1,2 és 2 millió USA dollár között mozog, az éves fenntartási költség 100-170 ezer USD, egy-egy műtét eszközköltsége 1300-2200 USD. És bár hazánkban egy ilyen robot sem üzemel (egy-egy bemutató műtétre időnként ideszállított berendezést leszámítva), tavaly év végi adat szerint a világban már több, mint 2000: Európában több, mint 350, az USA-ban 1500, a világ egyéb részein további 160. Önmagában azonban a rendszer drágaságára nem hivatkozhatunk, hiszen nemcsak a gazdag országok kiváltságáról van szó: Romániában 7 Da Vinci robot működik.
Dr. Deli Tamás
(2012. január)
Forrás:
1. Zéta: Da Vinci újra nálunk. ZETApress, 2011.12.16.
2. Robotic surgery. Wikipedia. 2012.01.23.
A 21. század legfejlettebb sebészeti technikájának tartott robotsebészeti eljárások folyamatosan terjednek a világban. Az egyik legsokoldalúbb felhasználási lehetőség a nőgyógyászati műtétek terén kínálkozik.
Da Vinci robotként már nemcsak a szakemberek, de a technológiai újdonságok iránt fogékony laikusok körében is jól ismert a világ jelenlegi legfejlettebb sebészeti berendezése. Valószínűleg kevesebben tudják, hogy a robotsebészeti fejlesztések története immár több, mint negyedszázadra tekint vissza. A legelső, robotot felhasználó invazív orvosi beavatkozásként egy CT vezérelt agyi tűbiopsziát tartanak számon, melyet 1985-ben a PUMA 560 nevű robottal hajtottak végre. Az ezt követő 10-15 év során a PROBOT, ROBODOC és ZEUS sebészeti rendszereken keresztül vezetett az út a jelenleg legszélesebb körben alkalmazott és most már nyugodtan kijelenthető, hogy világkarriert befutott Da Vinci Surgical System-hez.
A robotsebészeti eljárások során speciális szoftverek optimalizálják a műtéti technika majd’ minden lépését. A klasszikus laparoszkópos eljárásokhoz képest a robottechnika több ponton is előrelépést jelent. Az operatőr a műtétet direkt módon végző robottól elkülönülő egységnél foglal helyet. Ez nemcsak jóval kényelmesebb testhelyzetet, akár ülő pozíciót is megenged, de nem is feltétlen kell az orvosnak és a betegnek azonos helyiségben lenni. Emiatt is nevezik az eljárást “remote”, azaz távolsági technikának – ilymódon akár egy másik kontinensen levő beteget is megoperálhat a robot segítségével a sebész. A laparoszkópos behatolásokhoz hasonlóan 1-2 cm-es nyíílásokon keresztül jutnak az optikai és munkaeszközük a testbe. A hagyományos endoscopos eljárásokhoz képest szintén jelentős előrelépés, hogy az orvos háromdimenziós és jelentősen felnagyított képet lát, ami nagyban segíti a műtét megfelelő kivitelezését. Az operáló orvos kéz- és lábmozdulatainak a robot villámgyors szoftveres analízis után engedelmeskedik, azonban a mozdulatokat gyakorlatilag “kisimítja”, az esetleges bizonytalanságokat, akaratlan mozdulatokat, kézremegést eltünteti, ezáltal jóval biztonságosabb műtéti technikát és precízebb kivitelezést tesz lehetővé.
A robotsebészeti berendezéseket mind szélesebb körben használják az általános, szív-, ideg-, ortopédiai, urológiai és gyermeksebészetben. Mégis úgy tartják, az egyik leggyorsabban fejlődő terület a nőgyógyászat. Alig találni olyan benignus vagy malignus nőgyógyászati kórképet, melynek operatív megoldását ne kísérelték volna még meg a Da Vinci robot segítségével. Myomákat, endometriosist, hüvelycsonk prolapsust, petefészek és méhtest daganatokat operálnak robot segítségével. Tekintve, hogy hysterectomiák és nyirokcsomó biopsiák is minden további nélkül elvégezhetők ilyen módon, alig marad olyan nőgyógyászati műtét, melyhez a klasszikus, nyitott hasi megközelítés feltétlenül szükséges volna.
A robottal végzett műtétek eredményeit feldolgozó közlemények kevesebb vérvesztésről és szövődményről, nagyobb precizitásról, jobb postoperatív morbiditásról és mortalitásról és a betegek gyorsabb felépüléséről számolnak be. S hogy miért nem ezzel operálnak mégis minden hazai városi kórházban, azt nyilván mindenki könnyen kitalálja: egy Da Vinci robot ára 1,2 és 2 millió USA dollár között mozog, az éves fenntartási költség 100-170 ezer USD, egy-egy műtét eszközköltsége 1300-2200 USD. És bár hazánkban egy ilyen robot sem üzemel (egy-egy bemutató műtétre időnként ideszállított berendezést leszámítva), tavaly év végi adat szerint a világban már több, mint 2000: Európában több, mint 350, az USA-ban 1500, a világ egyéb részein további 160. Önmagában azonban a rendszer drágaságára nem hivatkozhatunk, hiszen nemcsak a gazdag országok kiváltságáról van szó: Romániában 7 Da Vinci robot működik.
Dr. Deli Tamás
(2012. január)
Forrás:
1. Zéta: Da Vinci újra nálunk. ZETApress, 2011.12.16.
2. Robotic surgery. Wikipedia. 2012.01.23.